Tartalom
- Egy apró részecske, magas a földi légkörben
- Hatszögletű "ásványi" kristályok
- A hópehely eséskor növekszik
- Minden hópehely különbözik!
- Hóként fogják elérni a talajt?
- Havas eső!
- Ónos eső
- A meteorológusok komplex munkája
A hópelyhek egyedi formájúak: Fotók sok hópelyhekről, amelyek megmutatják, hogy mindegyiknek hatszögletű kristályszerkezete van, de egyedi geometriája. A pelyhek alakját az égbolton át eső légköri körülmények határozzák meg. A hőmérséklet és a páratartalom körülményei megváltozhatnak, amikor a pelyhe esik, és változásokat okozhat a kristály növekedésében. Kép: NOAA. Kattints a kinagyításhoz.
Egy apró részecske, magas a földi légkörben
A hópehely akkor kezdődik, amikor egy apró por vagy pollenrészecske érintkezik a Föld légkörében magas vízgőzzel. A vízgőz bevonja az apró részecskét, és egy apró jégkristályba fagy. Ez az apró kristály lesz a "mag", ahonnan hópehely nő.
Hópehely kristályszerkezete: Fotó egy hópehelyről, amely feltárja annak hatszögletű (hatoldalú) kristályszerkezetét. Ez a kristályos szerkezet a jég "ásványi anyag". Kép: NOAA.
Hatszögletű "ásványi" kristályok
Az egyes apró jégkristályokat képező vízmolekulák természetesen hatszögletű (hatoldalú) szerkezetbe rendezik magukat. Az eredmény egy hópehely hat oldallal vagy hat karral lesz. A jégkristályok "ásványi anyagok", mivel a természetben előforduló szilárd anyagok, meghatározott kémiai összetételükkel és rendezett belső felépítésükkel.
A hópehely eséskor növekszik
Az újonnan kialakult jégkristály (hópehely) nehezebb, mint a környező levegő, és esni kezd. Ahogy nedves levegőn keresztül a Föld felé esik, több vízgőz fagy le az apró kristály felületére. Ez a fagyasztási folyamat nagyon szisztematikus. A gőz vízmolekulái úgy rendeződnek, hogy a jég hatszögletű kristályszerkezete megismétlődik. A hópehely nagyobbra és nagyobbra növekszik, amikor esik, ezzel meghosszabbítva a hatszögletű mintázatot.
Minden hópehely különbözik!
Bár minden hópehely hatszögletű alakú, geometriájuk más részletei eltérhetnek. Ezeket a változásokat az eltérő hőmérsékleti és páratartalmi körülmények okozják, amelyeken a hópehely esik. Egyes hőmérséklet / páratartalom-kombinációk hosszú tűszerű karokkal rendelkező pehelyeket eredményeznek. Más körülmények között széles, lapos karjú pehely keletkezik. Más körülmények között vékony, elágazó karok képződnek.
Ezeknek a formáknak korlátlan számú variációja van, mindegyikük a hőmérséklet, a páratartalom és a vízgőz körülményeit képviseli, amelyekkel a hópehely esett. Hópelyhek gyűjteménye látható az oldal tetején. Vegye figyelembe a formák sokféleségét.
Légköri feltételek hóval szemben: A hópelyhek magasan alakulnak a légkörben. A talajhoz akkor jutnak, ha a levegő hőmérséklete teljesen lefagy. Kép: NOAA.
Hóként fogják elérni a talajt?
A Föld légkörében magas hópelyhek képződése nem garantálja a hóesést a Föld felszínén. Ez csak akkor történik meg, ha a levegő hőmérséklete a földig egészen a fagyasztás alatt van, amint az a mellékelt ábrán látható.
Légköri viszonyok forgalmas: A hópelyhek magasan alakulnak a légkörben. Ha részben megolvadnak lefelé, majd leszállás előtt fagyasztják le, az eredmény süllyedő lesz. Kép: NOAA.
Havas eső!
Ha a hópelyhek áthaladnak egy vékony meleg levegőrétegen, részleges olvadást tapasztalhatnak. Amikor kilépnek a meleg levegőről, lefelé újabb fagyok formájában fagynak fel kis apró jégpellet formájában. Így alakul ki a sikló.
Eső fagyos légköri körülményei: A hópelyhek magasan alakulnak a légkörben. Ha teljesen leolvadnak a lefelé vezető úton, akkor egy hideg földre szállnak, az eredmény fagyos eső lesz. Kép: NOAA.
Ónos eső
Ha a hópelyhek olyan vastag meleg levegőn haladnak át, amely elég sűrű ahhoz, hogy teljesen megolvadjanak, akkor a hideg földfelszínre landolnak, ennek következménye fagyos eső válhat ki.
A meteorológusok komplex munkája
A meteorológusok kihívást jelentenek. Ha előre jelezik a havat, akkor meg kell határozniuk, hogy a nedvességgel terhelt levegő tömege áthalad-e egy adott területen, és ha a hópehelyképző magasságban a hőmérséklet nem fog befagyni. Azt is meg kell határozniuk, hogy az alacsonyabb magasságokban a hőmérséklet lehetővé teszi-e a hópehelynek a földre esését. Végül ismerniük kell a talaj körülményeit annak meghatározására, hogy a hó felhalmozódik vagy megolvad-e.
Ha úgy gondolja, hogy ez érdekes, és szeretne megtámadni, akkor érdemes meteorológust csinálni. :-)