Tartalom
- Mi az a molibdenit?
- A molibdenit fizikai tulajdonságai
- A molibdenit geológiai előfordulása
- Molibdenit mint reniumérc
- A molibdenit kenőanyag-felhasználásai
- A molibdén fém felhasználásai
Molibdenit (szürke) és kvarc (fehér) egy mintában, amelyet a Henderson bányából gyűjtöttek az Empire, CO közelében. Scott Horvath fényképe, az Egyesült Államok Geológiai Szolgálata.
Mi az a molibdenit?
A molibdenit egy ritka ásványi anyag, amely molibdénből és kénből áll, és amelynek kémiai összetétele MoS2. Időtlen és metamorf kőzetekben szürke hatszögletű kristályokként és fémes csillogással hajtott tömegekben fordul elő. A molibdén a molibdén legfontosabb ércje, és gyakran kis mennyiségű réniumot tartalmaz, amelyet gyakran melléktermékként állítanak elő.
A molibdenit fizikai tulajdonságai
A molibdenit fizikai tulajdonságai miatt gyakran összekeverik a grafittal. Mindkét ásványi anyag szürke-ezüst színű, nagyon alacsony keménységű, és hatszögletű kristályokban vagy hajtogatott tömegben fordul elő. Mindkét ásvány rétegű atomszerkezettel rendelkezik, rendkívül gyenge síkokkal. Ez csúszós érzetet kölcsönöz nekik, és szilárd kenőanyagként értékesé teszi őket.
A molibdenit fajsúlya nagyobb, mint a grafitnál (molibdenit = 4,7, grafit = 2,23). A molibdenit általában enyhén kékes-szürke színű és enyhén kékes-szürke csíkot tartalmaz, míg a grafit szín és csíkok szürkétől feketéig terjednek. A molibdenit általában nagyobb fényű, mint a grafit. A tapasztalt megfigyelők gyakran használhatják ezeket a finom különbségeket a színben, a csíkokban és a fényben a grafit és a molibdenit elválasztására. Különböző laboratóriumi módszerek is felhasználhatók a molibdenit azonosítására.
Molibdén termelők: 2017-ben Kína, az Egyesült Államok, Peru, Mexikó és Örményország volt a molibdén vezető gyártói. Az Egyesült Államok földtani kutatásainak ásványi árucikkekkel kapcsolatos összefoglalói.
A molibdenit geológiai előfordulása
A molibdenit izolált kristályok formájában, gránitban, riolitban vagy pegmatitban hajtott tömegek formájában fordul elő. A molibdenit olyan kőzetekben is megtalálható, amelyeket érintkezés és hidrotermális metamorfizmus változtattak meg. A kereskedelemben előállított molibdenit nagy része diszpergált kristályokként fordul elő porfír rézlerakódásokban, ahol melléktermékként előállítják. Kevesebb mennyiséget termelnek olyan bányákban, ahol az elsődleges termék a molibdenit.
Azok az ásványi anyagok, amelyek gyakran megtalálhatók a molibdenitnél, a kvarc, pirit, chalkopyrite, fluorit, cassiterite, scheelite és wolframite.
A jelentős molibdenittermeléssel rendelkező országok közé tartozik: Örményország, Kanada, Chile, Kína, Irán, Mexikó, Mongólia, Peru, Oroszország és az Egyesült Államok. Az Egyesült Államok a molibdén nettó exportőre.
Molibdenit mint reniumérc
Az átlagos kéregállomány kevesebb, mint egy milliárd rész, és a renium a földi kéreg egyik legritkább eleme. A világ ismert réniumforrásának legnagyobb része az ásványi molibdenitben található, helyettesítve az ásványi kristályrács molibdén atomjait.
A reniumnak az egyik legmeglepőbb és közvetett módszere bármilyen fém előállítása. "A bányászat során nyert rénium mintegy 80% -át nyerik ki a füstporból, amely a porfír-réz lerakódásokból származó molibdenit-koncentrátumok pörkölése során keletkezik."
A reniumnak kevés felhasználása van, de ezek nagyon fontos felhasználások. A világszerte elfogyasztott renium több mint 80 százalékát sugárhajtóművek turbinalapáinak előállítására használják. Ezeket a pengeket olyan szuper ötvözetekből kell készíteni, amelyek túlélhetik a sugárhajtómű extrém stressz és magas hőmérsékleti környezetét. A fennmaradó rénium nagy részét platina-rónium katalizátorként használják a kőolaj finomításában.
A molibdenit réteges szerkezete: A molibdén-atomok (kék) lapjait a kénatomok (sárga) lapjai között réteg kialakítása céljából egymásra helyezik. Ezek a rétegek egymásra vannak rakva. A rétegek azonban annyira gyengén vannak kötve egymással, hogy az enyhe nyomás miatt elcsúszhatnak egymás mellett. Ezek a gyenge kötések képezik a molibdenit hasítási síkjait. A kötések annyira gyengék, hogy az ujjnyomás kiszoríthatja a rétegeket, és ezáltal a molibdenit csúszós érzést kap.
A molibdenit kenőanyag-felhasználásai
A molibdenit réteges atomstruktúrájú, amelyben egy molibdén-atom lap két kénlap között van elhelyezve. A kötés a molibdén és a kénatomok között nagyon erős.
Ezek az S-Mo-S rétegek egymásra vannak rakva, de a rétegek közötti kötés nagyon gyenge. A rétegek közötti kötések annyira gyengék, hogy az alacsony nyomás miatt elcsúszhatnak egymás mellett - ez magyarázza a molibdenit tökéletes és törékeny hasítását. Ennek eredményeként a molibdenit csúszós érzékenységgel és kenőanyaggal rendelkezik, amely nagyon hasonló a grafithoz.
A finoman őrölt molibdenitet szilárd kenőanyagként használják a csúszó fém alkatrészek közötti súrlódás csökkentésére. Az őrölt molibdenit adalékanyagként használható a nagy teljesítményű zsírok bizonyos típusaihoz is.
A molibdén fém felhasználásai
A molibdén a molibdén fém elsődleges érce, amely rendkívül fontos fém a speciális ötvözetek előállításához. Az acélhoz és más ötvözetekhez hozzáadott kis mennyiségű molibdén jelentősen növeli azok szilárdságát, hőállóságát, keménységét, szilárdságát és korrózióállóságát.
A molibdén fontos összetevő a rozsdamentes acél, ötvözött acélok és különféle szuperötvözetek előállításában. A molibdénfémet is használják egyes elektronikus eszközökben és fűtőelemek előállításához magas hőmérsékletű elektromos kemencékben.